Győrsövényházi templom

Győrsövényházi templom

Imádság Magyarországért

Áldd meg, Uram, Magyarországot! Áldd meg, Uram, a te magyar népedet! Oldozd fel és szabadítsd meg ellened elkövetett bűneitől, mások ellen elkövetett bűneitől, önmaga ellen elkövetett bűneitől, az erkölcs terén, szociális téren, gazdasági téren elkövetett bűneitől, a természet ellen, az élet ellen, az emberiség ellen elkövetett bűneitől, múltja, jelene és jövője ellen elkövetett számtalan bűnétől!Szent István király

Szabadíts meg minket, Uram, a gyűlölködéstől, a széthúzástól, a rövidlátástól, a kapzsiságtól, a gyengeségtől, a káromkodástól, a kitartás hiányától!

Segíts minket, Uram, hogy a jó győzzön, és ne a gonosz; az igazság győzzön, és ne a hamisság; az erő győzzön, ne a gyűlölet; a józanság győzzön, ne az indulat; a megfontotság győzzön, ne a kapkodás; az okosság győzzön, ne az ostobaság; a szorgalom győzzön, ne az irigység; a tehetség győzzön, ne a könyöklés!

Add, Uram, hogy megbecsüljük ajándékaidat; kincseinket nehogy elpazaroljuk! Hazánk szép tájait őrizzük meg épen; a földet, a vizet, a levegőt tisztán; az egészségünkre jobban vigyázzunk; fogadjuk el a gyermekeket; az időseket és szegényeket tiszteljük, segítsük; a betegeket el ne tapossuk, és ne felejtsünk el szívből hálát adni!

Hatalmas erőddel támogass minket, hogy emberhez méltó hajlékokban teremtsünk otthonokat, az otthonokban egészséges, boldog családokat! Az emberek tisztességes munkát végezzenek, s a tisztességes munkának legyen becsülete!

Szabadíts meg minket, Uram, a gonosztól és minden rossztól; oltalmazz és védelmezz minket a súlyos csapásoktól! Szenvedő testvéreinket különösen is segítsd meg! 

Adj nekünk bort, búzát, békességet! Változtasd át a bort a te Szent Véreddé, a búzakenyeret a te Szent Testeddé, a békét, a te békédet, örök örömünkké! Amen.

Győrsövényház

Keresztelő Szent János Templom

9161 Győrsövényház, Gárdonyi Géza u. 35.,
Plébániahivatal: 9155 Lébény, Templom tér 2.,Telefon: +36 96 360 094
Plébános: Gőgh Tibor, +36 30 213 3522, goghtibor@gmail.com

Szentmisék vasár- és ünnepnap 11.15, csütörtökönként télen 17.00, nyáron 18.00 (Lásd a "Hírek" menüpontot!)

A templom és a plébánia

A Magyar katolikus lexikon szerint Győrsövényháznak (vagy ahogy a XX. század elejéig nevezték: Sövényházának vagy Sövényháznak) a XVI. században már állt temploma, amelynek védőszentje máig Keresztelő Szent János. A falu a XVII. század végére csaknem teljesen protestánssá vált, amiről az 1698-as egyházlátogatási jegyzőkönyv tudósít. Ebben a dokumentumban szerepel, hogy akkor egy sárból készült katolikus imaháznak csupán a puszta falai látszottak, miközben az evangélikusoknak olyan nagy iskolájuk, egyben imaházuk volt, amibe az összes lakos befért. Az irat szerint 15 római katolikus mellett 144 evangélikus és 1 református ember élt itt, noha a község az 1670-es évektől a győri jezsuita rendház birtokát képezte.

Oltár fotóA Rákóczi-szabadságharc idején, 1704-ben császári csapatok égették fel a települést, amely elnéptelenedett. A jezsuiták 1715-ben háromévi adómentesség biztosításával hoztak ide németeket Bajorországból, így a helység túlnyomórészt német ajkúvá és ismét katolikussá vált. A plébániát 1720-ban alapították, az első ismert plébánosa 1723-ból Tophics János. A további plébánosok (az évszámok az idehelyezés évét jelentik): Mayr György (1724), Sengh József (1724), Csudics Gy. Ferenc (1729), Haczel József (1731), Gerencsér Mátyás (1741), Németh Mihály (1778), Dresmitzer József (1813), Teichich/Fentsits György (1815), Weisz József (1817), Fára Alajos (1818), Deáky Henrik (1838), Raibel Ferenc (1845), Minibeck József (1860), Tuboly József (1861), Thüringer Bertalan (1862), Kuncze Mihály (1863), Módli József (1876), Szabó József (1876), Csizmadia Vilmos (1895), Kranicz Ernő (1836), Wolf Mihály (1937), Botka Lajos (1983), Zámbó Imre (1988), Mosonyi József (1992), Smudla Tamás (1998), Gőgh Tibor (1999).

 A jelenlegi templom építésének ideje pontosan nem ismert. A Magyar katolikus lexikon szerint 1750 után átépítették, rokokó stílusú mellékoltárokkal. Copfstílusú szószéke 1780 körül épült. Az orgona 1913-ban készült az Angster-gyárban. A nagyobb, 90 centiméter átmérőjű harangot 1924-ben Seltenhofer Frigyes fiai, a kisebb, 60 centimétereset 1947-ben Szlezák Ráfáel öntötte. A templom az elmúlt években kívül-belül megújult.

Rövid falutörténet

Győrsövényház keletkezését egy helyi monda a következőképpen magyarázza. A Lébény felőli faluvégen valamikor régen megtelepedett egy halászember. A vízparthoz közel cölöpöket vert le, azok közét vesszővel körülfonta, majd betapasztotta sárral. Mikor a víz megáradt, kimosta a sövénypalánk közeiből az agyagot és a halász előröl kezdhette a műveletet. A javítgatásba mégsem fáradt bele, hiszen úgy őrizte meg a szájhagyomány, hogy ez volt a község első lakóépülete, amelyről a falu a nevét is kapta.

A történelmi dokumentumok másként vallanak. Győrsövényház első ízben 1396-ban szerepel egy oklevélben, „villa Suuenzad” alakban. Neve ekkor tehát Sövényszád volt, amely feltehetőleg egy Sövény nevű folyó torkolatára utal. A Sövényház alak a XV. század első felében tűnik fel először a forrásokban. A falut a XVI–XVII. században többek között a Török, a Pázmány, valamint a Jagosich családok birtokolták, majd az 1600-as évek utolsó harmadában a győri jezsuiták tulajdonába került. A település 1704-ben, a Rákóczi-szabadságharc idején császári csapatok égették fel, amely így elnéptelenedett. Az 1715-ös összeírás az új falvak között említi Sövényházt is. A faluba bajorországi svábok települtek be. II. József uralkodása alatt, az 1780-as években már 708 lakosa volt.
A község XVIII–XX. századi birtokosai is német származásúak voltak. A jezsuita rend feloszlatása után a Neuhold család szerezte meg a földek nagy részét az 1770-es években. Eladósodásuk után a birtok egyik felét 1840-ben a Purgly család, másik felét 1843-ban Ris Antal, Balogh Kornél és Balogh Kálmán vásárolta meg. Utóbbi birtokrészt utóbb Ris Antal lánya, Ris Aurélia örökölte, aki Klucky József bécsi orvostudor, Bécs díszpolgára felesége lett. Az ő lányuk volt Klucky Aranka, akit Fricke György vett feleségül az 1860-as években. Így vált a Fricke család 1945-ig a falu egyik legnagyobb birtokosává. A másik akkor már a Laendler család volt, amely a Purgly család birtokait szerezte meg az 1910-es években.
A község lakossága az 1929-es és az 1941-es népszámláláskor kétharmad részt német, egyharmad részt magyar volt. A második világháborút követően, 1946-ban a község sváb lakóinak bő felét, több mint félezer embert kitelepítettek, bár döntő többségüknek a korábbi borzalmakhoz semmi köze sem volt. Házaikba közeli és távoli településekről költöztek magyarok.
A Rákosi-rendszerben rövid életű termelőszövetkezet jött létre, az 1959-es második alapítás már tartósabbnak bizonyult. A Kádár-érában Győrsövényház a két szomszédos falu, Bezi és Fehértó tanácsi székhelye lett. A község az önálló önkormányzatok megalakulásakor, 1990-ben a három faluból álló körjegyzőség központja maradt, egészen 2003 végéig. Akkortól Kónnyal alkotott körjegyzőséget, de már nem volt székhelytelepülés. Győrsövényház 2013. január 1. óta az enesei közös önkormányzati hivatalhoz tartozik, Bezivel és Fehértóval együtt.
Győrsövényház háziorvosi és védőnői székhely. Az önkormányzati fenntartású óvoda és az állami alsó tagozatos általános iskola mellett Waldorf-óvoda és nyolcosztályos Waldorf-iskola is működik a faluban. A településen ugyancsak van posta, gyógyszertár és takarékszövetkezet.

Természeti értékek

Győrsövényház határának egy része a Fertő–Hanság Nemzeti Park részét képezi: a vizenyős rétek, gyepek és fasorok révén a falu természeti értékekben gazdag. A községtől egy kilométerre folyik a Rábca, amelybe itt torkoll a Keszeg-ér. A folyó szabályozás előtti, fákkal benőtt, fodorszerűen kanyargó medre, az Öreg-Rábca külön érdekességet ad a tájnak. A községnek két helyi védettséget élvező természeti értéke is van: az iskolához, óvodához vezető, száz méter hosszú, évszázados vadgesztenyefasor, valamint a temetői hársfasor. Az iskola-óvoda épületegyüttese egy csaknem háromhektáros parkerdő szélén fekszik, amelyben óriási tölgy és platánok is találhatók. A horgászok a Győrsövényház belterületéről két kilométerre keletre lévő, festői környezetben található horgásztavon – egykori kavicsbányán – kapcsolódhatnak ki.

Épített értékek

Győrsövényházon számos látnivaló van az elmúlt években kívül-belül megújult templomon kívül is. A templomkertben egy 1830 körül állított, klasszicista kőkereszt és egy 1890-ből származó Szűz Mária-oszlop, a Gárdonyi és a Petőfi utca kereszteződésénél az 1875-ben készült Göltl-kereszt található. A birtokos családok emlékét a templom körüli régi sírok őrzik. A község talán legjellegzetesebb épülete a főút mellett álló, 1925-ből származó harangláb, de érdemes megemlíteni a temetőkápolnát, az egykori Purgly–Laendler-kúriát, az 1921-ben készült Jó pásztor szobrot, a XX. századi vészterhes korszak győrsövényházi áldozatait felsoroló, 2011-ben felavatott Emlékkőt, valamint a 2015-ben felállított gyönyörű kilátót.

Ajánlott oldalak:

Templom látogatás

Szent Jakab Látogatóközpont

H-9155 Lébény, Templom tér 2.
+36 20 251 4994
szentjakablatogato@gmail.com

Nyitvatartás:

Egész évben, hétfő kivételével, naponta 9.00-17.00 között.

Lelkipásztori ügyek

Szent Jakab Plébánia

H-9155 Lébény, Templom tér 2.
+36 96 360 094
info@szentjakabtemplom.hu

Gőgh Tibor plébános

+36 30 213 3522
goghtibor@gmail.com