Imádság Magyarországért

Áldd meg, Uram, Magyarországot! Áldd meg, Uram, a te magyar népedet! Oldozd fel és szabadítsd meg ellened elkövetett bűneitől, mások ellen elkövetett bűneitől, önmaga ellen elkövetett bűneitől, az erkölcs terén, szociális téren, gazdasági téren elkövetett bűneitől, a természet ellen, az élet ellen, az emberiség ellen elkövetett bűneitől, múltja, jelene és jövője ellen elkövetett számtalan bűnétől!Szent István király

Szabadíts meg minket, Uram, a gyűlölködéstől, a széthúzástól, a rövidlátástól, a kapzsiságtól, a gyengeségtől, a káromkodástól, a kitartás hiányától!

Segíts minket, Uram, hogy a jó győzzön, és ne a gonosz; az igazság győzzön, és ne a hamisság; az erő győzzön, ne a gyűlölet; a józanság győzzön, ne az indulat; a megfontotság győzzön, ne a kapkodás; az okosság győzzön, ne az ostobaság; a szorgalom győzzön, ne az irigység; a tehetség győzzön, ne a könyöklés!

Add, Uram, hogy megbecsüljük ajándékaidat; kincseinket nehogy elpazaroljuk! Hazánk szép tájait őrizzük meg épen; a földet, a vizet, a levegőt tisztán; az egészségünkre jobban vigyázzunk; fogadjuk el a gyermekeket; az időseket és szegényeket tiszteljük, segítsük; a betegeket el ne tapossuk, és ne felejtsünk el szívből hálát adni!

Hatalmas erőddel támogass minket, hogy emberhez méltó hajlékokban teremtsünk otthonokat, az otthonokban egészséges, boldog családokat! Az emberek tisztességes munkát végezzenek, s a tisztességes munkának legyen becsülete!

Szabadíts meg minket, Uram, a gonosztól és minden rossztól; oltalmazz és védelmezz minket a súlyos csapásoktól! Szenvedő testvéreinket különösen is segítsd meg! 

Adj nekünk bort, búzát, békességet! Változtasd át a bort a te Szent Véreddé, a búzakenyeret a te Szent Testeddé, a békét, a te békédet, örök örömünkké! Amen.

Közlemény

A magyarországi Szent Jakab zarándokutat (Budapest-Lébény), melyet a Szent Jakab Baráti Kör közhasznú egyesület (elnöke: Dukát Csilla, székhelye: 9155 Lébény, Fő u. 80., Postacím: 1191 Budapest, Simonyi Zsigmond u. 29., E-mail: info@szentjakabut.hu) hozott létre, a hivatalos oldalukon itt megfogalmazottak szerint, melyet e közlemény megjelenése után átfogalmaztak, de megtalálható az egyesület által kiadott Zarándok útikönyv 8-9. oldalán, Karizma címszó alatt, „semmilyen általános vallási, világnézeti elkötelezettség nem jellemzi.”

Az út kiépítésének, valamint a szellemileg vezetett nyári zarándoklatoknak a célja, hogy „mindenki közelebb kerülhessen saját istenéhez, saját, belső oltárához. Nem mondjuk meg, hogy ez az oltár milyen vallás szentsége, mi van rajta, és mit kell cselekedni az eléréséhez” – olvasható a Szent Jakab zarándokút bemutatkozó szövegében.

Karizmájukat a „zarándokpasztorációban” vélik felfedezni, melynek lényege: „Kezdeményezésünk befogadó, (…) nem kínál egyetlen, kötelező hitrendszert. Szeretnénk, ha mindenkiben saját élmény, saját megtapasztalás lenne önmagával és istenével való kapcsolata, szeretnénk mindenkit közelebb segíteni a kagyló belsejében megbúvó isteni lényeghez, önmaga saját belső katedrálisához.”

A magyarországi Szent Jakab zarándokút a katolikus Egyháztól független, világi kezdeményezés, melyet vallási és világnézeti elkötelezettség nem jellemez.

Egyházközségünk nem kíván együttműködni a saját hitrendszerétől és erkölcsiségétől idegen kezdeményezéssel, és megtévesztő, a katolikus zarándokpasztorációtól lényegesen eltérő irányzatot támogatni, vele közös programban részt venni.

A lébényi Szent Jakab templom nyitva áll a katolikus hit iránt érdeklődők számára, ahol örömmel fogadjuk a Krisztus-követő, Isten-kereső, Szent Jakab apostol közbenjárását is kérő hívő embereket.

A zarándokokkal úgy vállalunk közösséget, hogy lehetőséget biztosítunk számukra a templomban való csendes imára, elmélyülésre, szentgyónásuk elvégzésére, szentmisén vehetnek részt, áldásban részesülhetnek.

Egyházközségünk ebben az évben is megünnepli temploma fővédőszentjét. Ünnepi szentmisét mutatunk be Szent Jakab apostol ünnepén, július 25-én, és az ünnep vigíliáján július 24-én, mindkét nap délután 5 órai kezdettel. A szentmiséket megelőző fél órában gyónási lehetőséget biztosítunk. 

A búcsúi szentmise július 30-án, délelőtt 11 órakor kezdődik, mely egyben Ft. Bacsa Dávid újmisés atya első lébényi szentmiséje is lesz.
 

Kelt Lébényben, 2017. április 21-én

Lébényi Római Katolikus Plébánia

Gőgh Tibor plébános egyetértésben a plébánia tanácsadói testületének tagjaival

Zarándok útikönyv, 8-9. oldal: Karizma címszó

A Szent Jakab zarándokút Karizmája (hitvallása)

A magyarországi Szent Jakab-út becsatlakozott az egész Európán átívelő, hivatalos Camino de Santiago zarándokútba. Utunk immár a nagy Camino szerves része. Ez azt jelenti, hogy nemcsak gyakorlati felépítésében – európai szabványhoz igazodó jelzések, szállásrendszer kiépítése, zarándokútlevél stb. – követi a Camino hagyományait, de szellemiségében is csatlakoznia kell az európai zarándokút értékeihez.

Ahogy a Camino, a magyar Szent Jakab-út is nyitott, mindenkié. Maga az út és a nyári zarándoklat is egy független, befogadó és toleráns kezdeményezés, semmilyen általános politikai, vallási, világnézeti elkötelezettség nem jellemzi, egyedül Szent Jakab, a zarándoklás mint életforma és a szeretet felé vagyunk elkötelezettek. Kérjük, hogy zarándoktársainkként ezek tiszteletben tartásával gyertek ti is az útra!

A zarándokúton a zarándokok – akárcsak a Caminón – saját felelősségükre indulnak el, semmi sem kötelező, de sok mindenre van lehetőség. Szeretnénk, ha mindenki úgy járná a lébényi utat, ahogy az a legjobb neki.

Nyári zarándoklatunk nem vezetett zarándoklat. Ahogy a Caminon, itt is mindenki egyénileg, a neki leginkább megfelelő lelki vezetettséggel járja be saját útját.

A Szent Jakab-út kiépítésével mi pusztán a lehetőséget kívánjuk megteremteni ahhoz, hogy az emberek elindulhassanak saját belső oltáruk felé. Nem mondjuk meg, hogy ez az oltár milyen vallás szentsége, mi van rajta, és mit kell cselekedni az eléréséhez. Célunk az, hogy segítsünk embertársainknak elindulni saját útjukon, ha kell, segítségükre legyünk, ha kérdésük van, kereshessenek minket. De alapvetően az út annyiféle, ahányan járunk rajta, ezért általános érvényű lelkigyakorlatot nem adhatunk. Csak segítséget ahhoz, mindenki közelebb kerülhessen saját istenéhez, saját, belső oltárához. Ehhez a kiindulópont bárhol lehet, szívesen fogadunk bármilyen felekezetű, és Istentől bármilyen távolságban lévő embertársunkat. A cél az elindulás, és a közelebb lépés. De mindenkinek a saját tempójában.

Karizmánk talán az lehetne, hogy zarándokpasztoráció. Kezdeményezésünk befogadó, beemelő kíván lenni, nem kíván feltétlenül vallási előismereteket, és nem kínál egyetlen, kötelező hitrendszert. Szeretnénk, ha mindenkiben saját élmény, saját megtapasztalás lenne önmagával és Istenével való kapcsolata, szeretnénk mindenkit közelebb segíteni a kagyló belsejében megbúvó isteni lényeghez, önmaga saját belső katedrálisához.

Zarándok útikönyv, A könyvet kiadja: Szent Jakab Baráti Kör közhasznú egyesület, 2013., 2015., (2. javított kiadás)

A Szent Jakab Baráti Kör válasza Közleményünkre

Cikkek

Bujtásné Völgyesi Lívia: Szent Jakab Zarándoklat

Dr. Giuseppe Monsone-Gebauer: Keresztény Camino

Papok, lelkészek: Zarándoklat keresztény lelkülettel

P. Szabó Ferenc SJ: Keresztény reménység és New Age

Dr. Herdics György: A zarándoklat találkozás

Ft. Szalai Attila: Dióhéjban a keresztény hitről

Ma a zarándoklás páratlan reneszánszát éli. Az emberek keresik a kegyhelyekből áradó békét és erőt. Elegük van az egyéni teljesítmények hajszolásából, ki akarnak törni a mindennapok taposómalmából, meg akarnak szabadulni a kolonctól, és Isten felé akarnak indulni.

"Isten útjai olyan utak, amelyeket ő maga végig járt, és nekünk most vele együtt kell azon mennünk." Dietrich Bonhoeffer

A zarándoklatokban megmutatkozó vallásosság a hit élővé válásának fontos formája, és mindaddig jó, amíg összhangban van a liturgiával, Krisztushoz vezet, és nem Isten kegyelmétől függetlenül akarja szolgálni a mennyei dolgokat.

Youcat 276 (274)

További vélemények, gondolatok itt.

További bejegyzések

Megindító elmúlás

Aranyban fürdeti a lenyugvó nap fénye a II. világháború lébényi áldozatainak diadalíves emlékoszlopát. Mintegy örökmécs, úgy virraszt az áldozatok emléke fölött. Körülötte a fehér, vörös és sárga krizantémok az őszirózsák pompás kékjével mennyei színkavalkádot alkotnak, s minden emlékezőnek az élet reménységét hirdetik a hervadó természet ölén. fehér – Ott állnak ők fehér ruhába öltözötten a Bárány trónusa előtt, kinek vérében tisztára mosták lelkük köntösét. vörös – Vérük omlása, éltük áldozata nem volt hiábavaló. Nevük vörösen izzik a Bárány Könyvében. sárga – Dicsőségük ragyog mint a napsugár, emlékük fénye soha ki nem alszik. kék –  A holtak mezején, a végtelenségbe ...

tovább

Történelmi séta Lébényben

Árpád-kori templomunk külső és belső megtekintése legalább 1 órát vesz igénybe. Hogyha engedi az ideérkező zarándokok, látogatók ideje, akkor érdemes felkerekedni, s Lébény belterületén egy kb. másfél órás történelmi sétát tenni a római időktől kezdve, a honfoglaláson, nemzetünk szabadságharcait és a nagy világégéseket megörökítő emlékművek mellett haladva, történelmünk felemelő eseményeire is emlékezhet a vándor, számos egyházi emléket érintve. 1. Szent Jakab templomAz épület átfogó felújítása a XIX. század 60-as, 70-es éveiben történt. Ekkor nyerte el mai megjelenési formáját. A bélletes kapu felett ez olvasható: „Íme újjászülettem, s az épség újra megadatott nékem.” Az északi mellékhajó belső ...

tovább

Avilai Nagy Szent Teréz

Teréz abban a történeti korszakban élt, amikor a spanyol királyság kultúrája fénykorában és hatalma csúcsán állt. A család ősei oroszlánként harcoltak a mórok ellen, és ismételten inkább felgyújtották a várukat, mintsem átadják az ellenség kezére. Teréz szintén harcra született. A mórok (spanyolul moros) észak-afrikai eredetű középkori népcsoport, akik az Ibériai-félsziget nagy részét a 8. századtól a 15. század végéig megszállás alatt tartották. Tulajdonképpen arabok és berberek voltak, akik a Gibraltári-szoroson keresztül érkeztek a félszigetre; a mór kifejezést Spanyolországban használták rájuk a keresztényektől való vallási és etnikai megkülönböztetés értelmében: vagyis minden iszlám vallású ...

tovább

Jó Jézus

Zavaró számomra, hogy a szeretet nevében, legnagyobb hangon nem hívő embertestvéreink, megzsarolják a keresztényeket. Feltétel nélküli szeretetről beszélnek. Azt sugallják, hogy a Gonosszal tárgyalóasztalnál kell kompromisszumot kötni. Közben meghamisítják a krisztusi szeretet fogalmát, mely nem szimpátián és vonzalmon, nem tárgyalásos megegyezésen múlik. Mintha a szeretet nevében mindent el kellene tűrnünk, vagy hallgatnunk kéne! Teszik ezt azok, akik összeollózzák az Evangéliumból azokat a részeket, melyeken keresztül csupán a „jó Jézus” alakja látszik és bontakozik ki! Vagy egyszerűen tudatlanok, nem ismerik az Evangéliumokat, Jézus életét és tanítását. Az isteni törvények nevében erélyesen, és követelő módon ...

tovább

Öt falu egy pap

A Mosonszentmiklósi Plébánia átvétele kapcsán ezek a gondolatok fogalmazódtak meg bennem: Aggodalommal, némi szomorúsággal, de Istenben bízva szemlélem a folyamatokat, melyeknek papi hivatásom által része vagyok. Szent István apostoli királyunk korában tíz falunak volt egy temploma. Még pár évtized, s tíz falunak lesz egyetlen papja. Napjainkban egyre több egyházközséget kénytelen ellátni az idősödő és fogyatkozó papság. Egyházmegyénkben is „eljutottunk” oda, hogy sok lelkipásztornak öt egyházközség ellátásáról kell gondoskodnia. Egyre több irányból számítanak a szóródó figyelmünkre, melyből értelemszerűen kevesebb fog jutni egy-egy egyházközségnek, mert mi papok is csak véges lehetőségekkel rendelkezünk, s megvannak ...

tovább

Barátságban a halállal

Földi léte során naggyá nő a lélek a sorvadó testben, és új hazája után kiállt. Halálunk, evilági elmúlásunk rámutat arra, hogy létünk értelme nem az anyagi világban keresendő. Egy ismerősöm bíztatására fogtam e cikk megírásába. Véleménye szerint napjainkban a halál tabutéma. Szent Ferenc a halált testvérének, nővérének nevezi, én pedig a barátomnak mondanám. Hogy miért? Talán azért, mert megbarátkoztam a halál gondolatával. Ez persze nem egy egyszerű döntés eredménye, sokkal inkább egy hosszantartó kerülgetése, ízlelgetése és „megszenvedése” a témának, mely kétségtelenül érzékenyen érint minden embert. Elég, ha közeli hozzátartozóink halálára, vagy személyes elmúlásunkra gondolunk. Mivel az átlagnál ...

tovább

Vitakultúránk margójára

A létezését tudatosító ember hamar rádöbben arra, hogy egyedül van a világban. Ezen pillanatok két szélső példája születésünk és az elhalálozásunk. Szűk mezsgyék ezek, melyeken áthaladva új világra ébredünk. Zárt személyiségünkbe rejtett érző-vérző szívünk nem nyugszik bele ebbe a nem választott állapotába. Ablakot tárunk, kaput nyitunk, utakat, hidakat építünk, vagyis kommunikálunk. Egy életen át építünk és rombolunk. A sodró idő alakít, formál. Amennyiben átadjuk magunkat az Élet áramának, a változást nem csupán kívül, de bensőnkben is megtapasztaljuk. Holnap nem azok leszünk, akik ma vagyunk, mert az újabb és újabb ismeretek, melyeket magunkévá tettünk és a tapasztalatok, melyeket hagytunk, hogy a vesénkig ...

tovább

Dióhéjban a keresztény hitről

Még papnövendék koromban történt, hogy kispap társaimmal vonaton utaztunk vissza a szemináriumba valamelyik szünetet követően. A közelünkben ült le egy szintén egyetemista lány, akit egyikünk megszólított. Beszélgetés közben szóba jött a hit kérdése is. A kérdésre, hogy ő hívő-e, a lány azt válaszolta, hogy ő is hisz, de nem katolikus módon. Válaszából kiderült, ő nem úgy képzeli, hogy a szakállas öregúr ül a felhőkön.  Akkor jól teszi - feleltük -, mert mi sem ezt hisszük. Azért kezdtem írásomat ezzel a személyes élménnyel, mert gyakori tapasztalat, hogy amikor korunk emberének az egyház tanításával problémája van, valójában nem is a keresztény hittel vitatkozik, hanem azzal az istenképpel, ami benne kialakult. Az ...

tovább

A zarándoklat találkozás

A hetvenes évek második felében kezdtem zarándokolni. Gyermek voltam még. Tíz-tizenkét éves. Otthon éreztem magam minden templomban, ahová ellátogattunk, a zarándok hívek tömegében. Ma is emlékszem az éjszakai szentségimádásokra, rózsafüzér ájtatosságokra. És a sok kedves emberre, akik – egy kicsit – bennem is látták „hitük folytatását”, lévén a leggyakrabban az idősebb korosztályhoz tartoztak. Sokan közülük, hiszem, ott vannak Fenn: mert elérték minden zarándoklat lényegét, Isten Örök Hajlékát. Fájós lábbal, fájós derékkal és ki tudja még mennyi kínnal keltek útra… A legtöbben közülük több-kevesebb rendszerességgel. Fogták a „búcsús-széket”, egy kis elemózsiát és mentek. Vonattal, autóbusszal, nem ...

tovább

Keresztény reménység és New Age

„Jönnek a barbárok!” Ferenc pápa: a migránsjelenség: az „idők jele”.  - Szent Ágoston történelemteológiája ( Az Isten városa): A Jó és a Rossz küzdelme a történelemben. -Világvég-jóslatok:millenarizmus régen és most: evilági messianizmus, modern utópiák (marxizmus - E. Bloch),. – A harmadik évezred világképe. (László Ervin: Kozmikus kapcsolatok). - Új korszak? (New Age).- Válasz a kihívásokra: „Jézus Krisztus, az élő víz hordozója” (Vatikáni dokumentum). Megrendítő történeti események a barbárok pusztítása, természeti katasztrófák (földrengés, pestis), újabban egy atomháború! fenyegetése, de egyáltalán  a modern tudomány hihetetlen gyors fejlődése is felveti a kérdést: ...

tovább

Zarándoklat keresztény lelkülettel

"Én ugyan nem római katolikus, de keresztény ember vagyok, lutheránusként éppen a legősibb hagyományokat őrző felekezet lelkésze. A zarándoklat nem egyszerű lelki wellness, hanem a lélek Lélektől támogatott útja. Az az út, amelyen nem a lélek békessége, nem az érzések vagy az élmények, hanem Jézus Krisztus vezet végig. Aki azt mondta magáról, hogy ő maga az Út... Szóval egy zarándoklat vagy elkötelezetten keresztény - és itt a felekezetiségnek másodlagos szerepe van, legalábbis a történelmi felekezetek viszonylatában -, vagy egyszerű kikapcsolódás, esetleg énközpontú meditáció. Sajnálom, hogy a világi divat begyűrűzik már ebbe is, ahogyan az ünnepeink - főként a karácsony, de akár a tisztítókúrává degradált böjt is - ...

tovább

Keresztény Camino

Főtisztelendő Gőgh Tibor plébános úr és Egyházközsége részére Szent Jakab Apostol Plébániatemplom, Lébény - Győri Egyházmegye Dicsértessék a Jézus Krisztus! Főtisztelendő Plébános Úr, Kedves Tibor! A napokban olvastam Egyházközséged közleményét, amelyben Te és a Plébánia Tanácsadói Testülete kijelentitek, hogy templomotok mindenki előtt nyitva áll, főképp július 25-én, névadó szentjének, Szent Jakab apostolnak ünnepén. Azonban az Egyházközség és Plébánosa nem szándékoznak, és nem is tudnak együttműködni olyan szabad gondolkozású kezdeményezésekkel, amelyek bár bizonyos szempontokból dicséretesek és tiszteletre méltóak, viszont félreértést okozhatnak annak a - ...

tovább

Ajánlott oldalak:

Templom látogatás

Szent Jakab Látogatóközpont

H-9155 Lébény, Templom tér 2.
+36 20 251 4994
szentjakablatogato@gmail.com

Nyitvatartás:

Egész évben, hétfő kivételével, naponta 9.00-17.00 között.

Lelkipásztori ügyek

Szent Jakab Plébánia

H-9155 Lébény, Templom tér 2.
+36 96 360 094
info@szentjakabtemplom.hu

Gőgh Tibor plébános

+36 30 213 3522
goghtibor@gmail.com